A TEHÉNTEJALLERGIA A DIETETIKUS SZEMSZÖGÉBŐL

3.Cow milk allergy from the dietitian’s point of view
Dietetikusként pontosan tudom, hogy mennyire nehéz helyzet az, amikor a szakrendelésekre ellátogató szülőknek kimondjuk a diagnózist: “a gyermeke tejfehérje-allergiás”. Azonnal rengeteg kérdés merül fel a szülőkben, elsősorban azzal kapcsolatosan, hogy mit is adjanak ezek után a gyermeknek reggelire, ebédre, vacsorára.

A tejfehérje allergia tejben lévő fehérjék által kiváltott tünetegyüttes, amelyben kóros immunológiai reakció mutatható ki. A tejfehérje erős immunogenitása következtében gyakran okoz allergiát gyermekkorban.

A tünetek változatosak lehetnek, ezek közül a leggyakoribbak:

  • gyomor- és bélrendszeri panaszok (hasmenés, hányás, étvágytalanság),
  • bőrkiütés, ekzema, csalánkiütés,
  • ajak- és szemhéj duzzanat,
  • légúti panaszok,
  • nem megfelelő súlygyarapodás.

A tehéntej allergia leggyakrabban az élet első hónapjaiban, a tehéntej étrendbe iktatása után alakul ki és gyakorisága csökken az életkor előrehaladásával.

A tejallergia terápiája a dietetikus feladata, egyfelől a tehéntej tökéletes kiiktatása az étrendből, ami azt jelenti, hogy akár csak a nyomokban előforduló tejfehérje tartalmú ételeket sem szabad fogyasztani, másrészről teljes értékű életkornak megfelelő étrend összeállítása, amely alkalmas a tej és tejtermékek helyettesítésére. Az étrendnek továbbá speciális igényeknek kell megfelelni, biztosítani kell többek között a legnagyobb ütemű fejlődés időszakában a növekedéshez és a pszihomotoros éréshez szükséges makro- és mikrotápanyagokat is.

Ha megvonunk a táplálkozásunkból olyan élelmiszert, amely létfontosságú fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, akkor a legfontosabb teendőnk az, hogy megpróbáljuk valamilyen módon pótolni azokat. A könnyebb átláthatóság érdekében vegyük korcsoportonkénti bontásba a teendőinket.

A 0-3 év közötti tejfehérje allergiás gyermekek táplálását nagyban megkönnyítik a tápszergyártó cégek azáltal, hogy életkorhoz igazítottan megfelelő összetételű tápszereket állítanak elő. Tej helyettesítésére a terápiás készítményeket használhatjuk. Ezekkel a készítményekkel kiválóan helyettesíthető a tej mind innivaló formájában, mind pedig főzelékek elkészítéséhez utólag hozzáadva. 2-3 év körül a gyermekek élelmiszerek iránti érdeklődése hirtelen megnövekedik, ebben az esetben a péksütemények, desszertek elkészítéséhez jól alkalmazhatóak a növényi eredetű tejhelyettesítő italok.

A 3-6 évig terjedő korosztály tejpótlása is hasonlóképen történik, mint az előbb ismertetett korcsoport esetében. Ebben az életkorban még fogékonyabbak a gyermekek az újdonságokra mint eddig, gyakrabban járnak közösségbe, egy asztalnál étkeznek a felnőttekkel, ezért nagyobb szerepet kapnak a nem tejalapú tejhelyettesítők. Mivel az élelmiszeripari termékek előállításához segédanyagokat is felhasználnak az élelmiszergyártók, ezért fel kell hívni a figyelmét a szülőknek arra, hogy csak a tejfehérjementes élelmiszereket vásárolják meg.

A 6 év feletti gyermekek esetében nagy szakmai feladatot jelent a tejallergiás gyermekek gondozása. Mivel a tápszer már támogatással nem írható fel számukra és nehezen is fogadják el az íze miatt, ezért ebben az esetben kizárólagos módon csak a növényi eredetű tejhelyettesítők közül választhatunk. Ebben az életszakaszban a zab- és rizstej mellett bevezethetjük a szójából készült tejhelyettesítőket is, amit 6 év alatt nem javasolunk. Ha a tej- és tojásallergia együttesen fordul elő, akkor a tej helyettesítése mellett lehetőség nyílik a tojás pótlására is tojáshelyettesítő porral.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a tejfehérje allergia tünetei leggyakrabban 0-3 év között jelentkeznek. Akár ebben az életkorban, akár később mutatkoznak a tünetek, a súly- illetve magasságbeli növekedése a táplálékallergiában szenvedő gyermekeknek elmarad az átlaghoz képest, ezért fontos a gyógyító teamben a dietetikus jelenléte, hogy a táplálkozással korrigálható étrendi változásokat felismerje és segítséget adjon a szülőknek a megvalósításhoz.

Herczeg Szilvia
dietetikus