Új szemléletek, allergia prevenció
Az allergiás betegségek (asztma, allergiás nátha, atópiás dermatitis, krónikus urticaria, ételallergia) genetikailag determinált, immunmediált kórképek. Az allergia az immunrendszer túlérzékeny válaszreakciója idegen anyagokkal szemben. A genetikailag predisponált egyéneknél a betegség jellemzően külső tényezők hatására alakul ki, például: táplálkozás, mozgás, fertőzések, toxinok, gyógyszerek, de akár stressz és pszichoszociális hatások is. A genetiakai meghatározottságot igazolja, hogy bizonyos családokban halmozottan fordulnak elő allergiás megbetegedések. Az allergológia szerepe meghatározó.
A gyermekek 25%-a tűnik atópiás alkatúnak, a hajlam dominánsan öröklődik. Abban az esetben, ha mindkét szülő allergiás, gyermekük 50%-os valószínűséggel örökli az allergiát. Egy allergiás szülő esetén az esély 30%.
Nem minden táplálkozással összefüggő kellemetlenség valós allergia
Étel intolerancia az európai lakosság 15-30%-ában mutatható ki. A valós táplálékallergia főleg gyermekeket érintő kórkép (előfordulási gyakoriság 3-6%), azonban bármely életkorban előfordulhat, főként arra hajlamos (atópiás) alkatú embereknél (előfordulási gyakoriság felnőtt korban 1-2%). Sok esetben egy gyermekkori táplálékallergia, felnőttkori légúti allergiában folytatódik.
Bizonyított, hogy a genetikai faktorok már a méhen belüli környezeti faktorokkal, mint epigenetikai módosító tényezőkkel együtt vezetnek az allergiás megbetegedések kialakulásához. Fontos e faktorok megismerése, a rizikócsoportba tartozó gyermekek kiszűrése érdekében. Ez azért fontos, mert felismerve az adott egyén fogékonyságát, primer prevenció révén van esély megakadályozni az allergiás szenzitizációt.
Kizárólagos szoptatással a csecsemő/kisdedkori atopiás dermatitisz (allergiás ekcéma) és táplálék allergiák kialakulási kockázata bizonyíthatóan csökkenthető. A kutatások szerint legalább 4 hónapos kizárólagos anyatejes táplálás már bizonyítottan kedvező hatású. Klinikai tanulmányok szerint a várandósság, illetve a szoptatás alatti (anyai) allergén-kerülő diéta nem mutat igazolható allergia-megelőző hatást az utódokban. Ráadásul az allergén hatásúnak tartott élelmiszerek (pl. tojás, tej, szója, földimogyoró, egyéb olajos magvak, halak-rákok stb.) kerülése a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátást is veszélyezteti mind az anyában, mind a magzatban, illetve a csecsemőben. Például a tengeri halak húsában található hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak alapvető szerepet játszanak az idegrendszer fejlődésében.
Példaként a kimondottan allergén hatásúnak tartott élelmiszerek korai bevezetése, mint preventív tényező
Földimogyoró bevezetés, LEAP study („Learning Early About Peanut Allergy”-tanulmány), mely igazolja, hogy például a földimogyóró korai bevezetése, magas rizikójú csecsemők esetén hatékony allergia prevenció szempontjából.
A LEAP vizsgálat kezdetén random módon 2 csoportba osztottak 640 olyan csecsemőt (életkori megoszlás beválasztáskor: minimum 4 hónapos, de 11 hónaposnál fiatalabb), akik földimogyoró-allergia kialakulása szempontjából magasabb kockázatúak voltak (súlyos ekcéma és/vagy előzetesen kialakult tojás allergia miatt). Az 5 éves nyomon követés során a két csoport egyikénél korán (4-11 hónapos kor között) bevezették a földimogyorót és azt 60 hónapig adták, a másik cso-port 60 hónapig nem kapott földimogyorót.
Földimogyoró-allergia prevalencia a földimogyoró kerülő csoportban 60 hónap múlva 17,2% volt, ugyanez abban a csoportban ahol a földimogyorót 4-11 hónapos kor között bevezették, 3,2% volt. A földimogyoró-allergia kialakulása akkor is hatékonyabban visszafordítható volt a földimogyorót korai időponttól fogyasztók csoportjában, ha már megjelentek az allergia kialakulást megelőző laboratóriumi eltérések (szenzibilizáció), klinikai tünetek hiányában. Tehát a földimogyoró korai bevezetése nemcsak a fokozott kockázatnak kitett csecsemőkben volt hatékony, hanem azoknál is, akik már mutatták az allergia kialakulást megelőző laborjeleket (szenzibilizáció).
Összességében elmondható, hogy az allergiák kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelenthet:
1. Családi genetikai hajlam öröklődése (szülő és /vagy testvér ismert betegsége)
2.Császármetszéssel születés
3.Koraszülés
4.A bélflórát alapvetően módosító antibiotikus kezelés csecsemőkorban
5.Kifejezetten rövid kizárólagos anyatejes táplálás
6.Táplálkozási allergének késleltetett bevezetése (pl. glutén, mogyoró, tej, tojás allergének késői bevezetése) a táplálékallergiák kockázatát fokozza
7.Dohányzás
Allergológia, allergia prevenció szempontjából lényeges a fokozott kockázati csoportok azonosítása, illetve a kockázatnövelő környezeti tényezők kiküszöbölése/minimalizálása, valamint a védő és provokáló faktorok azonosítása. A megfelelően bevezetett hozzátáplálás, a legújabb allergológiai javaslatok alapján bizonyítottan csökkenti az allergia kialakulásának kockázatát.
Kikilai Anna
dietetikus