Új szemléletek, allergia prevenció
Az allergiás betegségek (asztma, allergiás nátha, atópiás dermatitis, krónikus urticaria, ételallergia) genetikailag determinált, immunmediált kórképek. Az allergia az immunrendszer túlérzékeny válaszreakciója idegen anyagokkal szemben. A genetikailag predisponált egyéneknél a betegség jellemzően külső tényezők hatására alakul ki, például: táplálkozás, mozgás, fertőzések, toxinok, gyógyszerek, de akár stressz és pszichoszociális hatások is. A genetiakai meghatározottságot igazolja, hogy bizonyos családokban halmozottan fordulnak elő allergiás megbetegedések. Az allergológia szerepe meghatározó.
A gyermekek 25%-a tűnik atópiás alkatúnak, a hajlam dominánsan öröklődik. Abban az esetben, ha mindkét szülő allergiás, gyermekük 50%-os valószínűséggel örökli az allergiát. Egy allergiás szülő esetén az esély 30%.
Nem minden táplálkozással összefüggő kellemetlenség valós allergia
Étel intolerancia az európai lakosság 15-30%-ában mutatható ki. A valós táplálékallergia főleg gyermekeket érintő kórkép (előfordulási gyakoriság 3-6%), azonban bármely életkorban előfordulhat, főként arra hajlamos (atópiás) alkatú embereknél (előfordulási gyakoriság felnőtt korban 1-2%). Sok esetben egy gyermekkori táplálékallergia, felnőttkori légúti allergiában folytatódik.
Bizonyított, hogy a genetikai faktorok már a méhen belüli környezeti faktorokkal, mint epigenetikai módosító tényezőkkel együtt vezetnek az allergiás megbetegedések kialakulásához. Fontos e faktorok megismerése, a rizikócsoportba tartozó gyermekek kiszűrése érdekében. Ez azért fontos, mert felismerve az adott egyén fogékonyságát, primer prevenció révén van esély megakadályozni az allergiás szenzitizációt.
Kizárólagos szoptatással a csecsemő/kisdedkori atopiás dermatitisz (allergiás ekcéma) és táplálék allergiák kialakulási kockázata bizonyíthatóan csökkenthető. A kutatások szerint legalább 4 hónapos kizárólagos anyatejes táplálás már bizonyítottan kedvező hatású. Klinikai tanulmányok szerint a várandósság, illetve a szoptatás alatti (anyai) allergén-kerülő diéta nem mutat igazolható allergia-megelőző hatást az utódokban. Ráadásul az allergén hatásúnak tartott élelmiszerek (pl. tojás, tej, szója, földimogyoró, egyéb olajos magvak, halak-rákok stb.) kerülése a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátást is veszélyezteti mind az anyában, mind a magzatban, illetve a csecsemőben. Például a tengeri halak húsában található hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak alapvető szerepet játszanak az idegrendszer fejlődésében.
Példaként a kimondottan allergén hatásúnak tartott élelmiszerek korai bevezetése, mint preventív tényező
Földimogyoró bevezetés, LEAP study („Learning Early About Peanut Allergy”-tanulmány), mely igazolja, hogy például a földimogyóró korai bevezetése, magas rizikójú csecsemők esetén hatékony allergia prevenció szempontjából.
A LEAP vizsgálat kezdetén random módon 2 csoportba osztottak 640 olyan csecsemőt (életkori megoszlás beválasztáskor: minimum 4 hónapos, de 11 hónaposnál fiatalabb), akik földimogyoró-allergia kialakulása szempontjából magasabb kockázatúak voltak (súlyos ekcéma és/vagy előzetesen kialakult tojás allergia miatt). Az 5 éves nyomon követés során a két csoport egyikénél korán (4-11 hónapos kor között) bevezették a földimogyorót és azt 60 hónapig adták, a másik cso-port 60 hónapig nem kapott földimogyorót.
Földimogyoró-allergia prevalencia a földimogyoró kerülő csoportban 60 hónap múlva 17,2% volt, ugyanez abban a csoportban ahol a földimogyorót 4-11 hónapos kor között bevezették, 3,2% volt. A földimogyoró-allergia kialakulása akkor is hatékonyabban visszafordítható volt a földimogyorót korai időponttól fogyasztók csoportjában, ha már megjelentek az allergia kialakulást megelőző laboratóriumi eltérések (szenzibilizáció), klinikai tünetek hiányában. Tehát a földimogyoró korai bevezetése nemcsak a fokozott kockázatnak kitett csecsemőkben volt hatékony, hanem azoknál is, akik már mutatták az allergia kialakulást megelőző laborjeleket (szenzibilizáció).
Összességében elmondható, hogy az allergiák kialakulása szempontjából fokozott kockázatot jelenthet:
- Családi genetikai hajlam öröklődése (szülő és /vagy testvér ismert betegsége)
- Császármetszéssel születés
- Koraszülés
- A bélflórát alapvetően módosító antibiotikus kezelés csecsemőkorban
- Kifejezetten rövid kizárólagos anyatejes táplálás
- Táplálkozási allergének késleltetett bevezetése (pl. glutén, mogyoró, tej, tojás allergének késői bevezetése) a táplálékallergiák kockázatát fokozza
- Dohányzás
Allergológia, allergia prevenció szempontjából lényeges a fokozott kockázati csoportok azonosítása, illetve a kockázatnövelő környezeti tényezők kiküszöbölése/minimalizálása, valamint a védő és provokáló faktorok azonosítása. A megfelelően bevezetett hozzátáplálás, a legújabb allergológiai javaslatok alapján bizonyítottan csökkenti az allergia kialakulásának kockázatát.
Kikilai Anna
dietetikus