Gyermek gasztroenterológiai rendelésünkön nagyon gyakran találkozunk hosszabb ideje (több hónapja) fennálló, vagy időről időre visszatérő hasi fájdalommal. A családok a panaszok megjelenését gyakran nem tudják bizonyos ételek és italok elfogyasztásához kötni, és az elvégzett vizsgálatok sem igazolnak eltérést. Ez utóbbi mindenki számára nagyon megnyugtató információ, azonban felmerül a kérdés, mi állhat a tünetek mögött. Súlyos formában a hétköznapi tevékenységek jelentős beszűkülésével járhat, romolhat az iskolai teljesítmény, a társas kapcsolatok megszakadhatnak, akár felfüggesztésre kerül egy rendszeres szabadidős tevékenység pl. sport, hobbi. Nagyon fontos leszögezni, hogy a fájdalom igenis valós és megnehezíti a mindennapokat, ezért körültekintő gondozást igényel.
A bél-agy interakció zavarai (DGBI) közé tartozik a funkcionális hasi fájdalomzavar is, amelynek előfordulás világszerte 13,5 % körül mozog és magyar iskoláskorú gyerekek 11,9 %-át érinti, leggyakrabban 4-8 éves kor között jelentkezik. Jelentős hatása van az életminőségre egyrészt a krónikus fájdalom jelenléte, valamint a pszichológiai társbetegségek, mint például szorongás és depresszió növekvő aránya miatt. A Róma IV kritériumrendszer szerint több alcsoportot különböztetünk meg ezen belül: irritábilis bélszindróma (IBS), funkcionális diszpepszia (FD), és hasi migrén (AM), és máshova nem besorolt funkcionális hasi fájdalom. (Groen et al., 2025)
Mit jelent az, hogy funkcionális hasi fájdalom?
Krónikus hasi fájdalomról akkor beszélhetünk, ha a fájdalom legalább három hónapja tart és legalább három alkalommal jelentkezett olyan mértékű fájdalom, amely a gyermeket tevékenységében akadályozta. A funkcionális szó arra utal, hogy organikus, vagyis szervi ok kizárásra kerül a megfelelő orvosi vizsgálatokat (laboratóriumi és/vagy eszközös) követően. Különösen fontos, hogy a hasonló tünetekkel megjelenő betegségek kizárásra kerüljenek, a diagnózis pedig nem egyenlő azzal, hogy ,,nem találtunk semmit.”
Funkcionális eredetre akkor gondolhatunk tehát, ha nincsenek alarmírozó vagyis figyelmeztető tünetek. Megnyugtató, ha a nem jelentkezik fogyás, megfelelő a testtömeg és testmagasság növekedése. A székletben szemmel nem látnak vért, nem jelentkezik más tünetek nélkül ízületi fájdalom és láz. Szintén felmerülhet a gyanú, ha a panaszok hullámzóan tapasztalhatók, esetleg stresszesebb időszakokban erősödnek.
Hogyan alakulhat ki a funkcionális hasi fájdalomzavar?
Elsőként szeretnénk leszögezni, hogy egy ún. multifaktoriális, vagy több tényezős folyamatról van szó. Ezt azt jelenti, hogy testi, lelki és szociális tényezők kölcsönhatásaként jöhet létre. A környezeti tényezők sokfélék lehetnek, a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat, mint korábbi traumatikus események, akár lelkileg megterhelő életesemények, mint pl. iskolai abúzus, szülők válása, de nagyon megterhelő lehet akár a tanulási nehézség is. Ezek a tényezők hatnak a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely aktiválásán keresztül a bél-agy tengely működésére. Nagyon fontos tehát, hogy a bél és az agy között egy kétirányú kapcsolat van, amelyben az ún. bolygóidegnek van kitüntetett szerepe. A bélben számos idegsejt is megtalálható, ezért az érzelmek, a gondolatok befolyásolni tudják a bélműködést, és mivel kétirányú kapcsolatról beszélhetünk, a különböző bélrendszeri események is hatnak a hangulatra, viselkedésre. Akár egy fertőzést követően vagy tartós stressz mellett érzékennyé válhatnak a normál körülmények között nem érzékelhető emésztési folyamatok megélésére, vagyis a gyomor-vagy béltartalom továbbítását is fájdalomként érzékelhetik, nagyon kellemetlen lehet akár egy haspuffadás megélése is, de kifejezett fájdalmat okozhat székrekedés esetén, ha a széklet hosszabb ideig a bélben tartózkodik. (Dr. Nagy Anikó, 2025)
Milyen tünetek jelentkezhetnek?
A leggyakrabban visszatérő funkcionális hasi panaszok közé az alábbiak tartozhatnak:
- köldök körüli hasfájás
- gyomortáji fájdalom, vagy diszkomfort, ami nem mindig étkezéssel összefüggésben jelentkezik
- haspuffadás
- korai jóllakottságérzet
- étkezéshez köthető hasi diszkomfort
- széklet változása (hasmenés vagy székrekedés)
- hányinger, émelygés
Gyermek gasztroenterológiai rendelésünkön nagy hangsúlyt fektetünk a tünetek részletes feltérképezésére, az anamnézis felvétel dietetikussal közösen történik, így már az első találkozáskor igyekszünk az étrendi összefüggéseket is felfedezni.
Mit tehetünk, milyen kezelési lehetőségek merülhetnek fel?
Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN), a Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) és a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság (MGYGT ) csatlakozásával kampányt indított a funkcionális hasi fájdalom megismerésére. Ennek része az alábbi plakát, amely a kezelési és támogatási lehetőségekre hívja fel a figyelmünket.
Elsődleges szempont a tünetek enyhülésének, megszűnésének támogatása, hogy visszatérhessen megszokott tevékenységeihez. Rendkívül fontos a kiegyensúlyozott étrend kialakítása, amelyben dietetikus kollégáink nyújtanak segítséget. Természetesen a terápia részét képezheti protonpumpagátlók és motilitást fokozó készítmények alkalmazása, valamint meghatározott probiotikum készítmények is kedvezőnek mutatkoznak. Ezek mellett, ahogy az ábrán is olvashatjuk azonban kiemelt szerepet kap a megfelelő alvás, testmozgás és a lelki egészség támogatása, vagyis a funkcionális hasi fájdalomzavar kezelése pszichológus, pszichiáter vagy mentálhigiénés szakember bevonása nélkül elképzelhetetlen.
Minden olyan esetben javasolt gyermek gasztroenterológus felkeresése, amikor a panaszok tartósan fennállnak, visszatérnek, vagy a gyermek étvágyát, közérzetét, növekedését és szociális kapcsolatait negatívan befolyásolják. A szülői megérzés sok esetben pontos lehet és ha felmerül a lehetőség, hogy valami nincs rendben, érdemes mielőbb a megfelelő szakorvoshoz fordulni.
Dr. Nagy Anikó (Ed.). (2025). Gyermek-gasztroenterológia. Medicina Könyvkiadó Zrt. .
Groen, J., Gordon, M., Chogle, A., Benninga, M., Borlack, R., Borrelli, O., Darbari, A., Dolinsek, J., Khlevner, J., Di Lorenzo, C., Person, H., Sanghavi, R., Snyder, J., Thapar, N., Vlieger, A., Sinopoulou, V., Tabbers, M., & Saps, M. (2025). ESPGHAN/NASPGHAN guidelines for treatment of irritable bowel syndrome and functional abdominal pain-not otherwise specified in children aged 4–18 years. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 81(2), 442–471. https://doi.org/10.1002/jpn3.70070
https://semmelweis.hu/bokayklinika/2024/04/17/a-funkcionalis-hasi-fajdalom/
https://kidshealth.org/en/parents/functional-abdominal-pain.html