Gyermek gasztroenterológiai rendelésünkön nagyon gyakran találkozunk hosszabb ideje (több hónapja) fennálló, vagy időről időre visszatérő hasi fájdalommal. A családok a panaszok megjelenését gyakran nem tudják bizonyos ételek és italok elfogyasztásához kötni, és az elvégzett vizsgálatok sem igazolnak eltérést. Ez utóbbi mindenki számára nagyon megnyugtató információ, azonban felmerül a kérdés, mi állhat a tünetek mögött. Súlyos formában a hétköznapi tevékenységek jelentős beszűkülésével járhat, romolhat az iskolai teljesítmény, a társas kapcsolatok megszakadhatnak, akár felfüggesztésre kerül egy rendszeres szabadidős tevékenység pl. sport, hobbi. Nagyon fontos leszögezni, hogy a fájdalom igenis valós és megnehezíti a mindennapokat, ezért körültekintő gondozást igényel.
A bél-agy interakció zavarai (DGBI) közé tartoznak a funkcionális hasi fájdalommal járó kórképek, amelynek előfordulása 10-15 % körül mozog. Jelentős hatása van az életminőségre egyrészt a krónikus fájdalom jelenléte, valamint a pszichológiai társbetegségek, mint például szorongás és depresszió növekvő aránya miatt. A Róma IV/V kritériumrendszer szerint több alcsoportot különböztetünk meg ezen belül: irritábilis bélszindróma (IBS), funkcionális diszpepszia, és hasi migrén, és nem specifikált funkcionális hasi fájdalom. (Groen et al., 2025)
Mit jelent az, hogy funkcionális hasi fájdalom?
A funkcionális hasi fájdalomra jellemző, hogy legalább két hónapja tart, az intenzitása és a fájdalom mértéke hullámzó, illetve megfigyelhető, hogy stresszel összefüggésbe hozható a fájdalom mértékének növekedése. A Róma V. kritériumrendszer megjelenése a pozitív diagnózis szemléletét hozta magával. Fontos, hogy súlyosabb tünetek esetén természetesen bizonyos kórképek kizárásra kerüljenek, de a diagnózis felállítása nem egyenlő azzal, hogy ,,nem találtunk semmit”. A funkcionális szó arra utal, hogy a fájdalom hátterében nem valamilyen szövet vagy szerv fizikai vagy fiziológiai elváltozása állna. (Drossman et al., 2026)
Funkcionális eredetre elsősorban akkor gondolhatunk tehát, ha nincsenek alarmírozó, vagyis figyelmeztető, súlyos tünetek. Megnyugtató, ha a nem jelentkezik fogyás, megfelelő a testtömeg és testmagasság növekedése. A székletben szemmel nem látnak vért, nem jelentkezik más tünetek nélkül ízületi fájdalom és láz, akár ismétlődő hányás.
Hogyan alakulhat ki a funkcionális hasi fájdalomzavar?
Elsőként szeretnénk leszögezni, hogy egy ún. multifaktoriális, vagy több tényezős folyamatról van szó. Ezt azt jelenti, hogy testi, lelki és szociális tényezők együttes kölcsönhatásaként jöhet létre. A környezeti tényezők sokfélék lehetnek, a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat, mint korábbi traumatikus eseményeket, akár lelkileg megterhelő életeseményeket, mint pl. iskolai abúzus, szülők válása, de nagyon megterhelő lehet akár a tanulási nehézség is. Ezek a tényezők hatnak a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely aktiválásán keresztül a bél-agy tengely működésére. Nagyon fontos tehát, hogy a bél és az agy között egy kétirányú kapcsolat van, amelyben az ún. bolygóidegnek van kitüntetett szerepe. A bélben számos idegsejt is megtalálható, ezért az érzelmek, a gondolatok befolyásolni tudják a bélműködést, és mivel kétirányú kapcsolatról beszélhetünk, a különböző bélrendszeri események is hatnak a hangulatra, viselkedésre. Ennek következtében a fájdalomküszöb csökkenhet és fokozódhat a fájdalomészlelés. Akár egy fertőzést követően vagy tartós stressz mellett érzékennyé válhatnak a normál körülmények között nem érzékelhető emésztési folyamatok megélésére, vagyis a gyomor-vagy béltartalom továbbítását is fájdalomként érzékelhetik, nagyon kellemetlen lehet akár egy haspuffadás megélése is, de kifejezett fájdalmat okozhat székrekedés esetén, ha a széklet hosszabb ideig a bélben tartózkodik. A bélflóra összetételének is kiemelt szerepe van, hiszen a kommunikáció megváltozása alacsony fokú gyulladáshoz és fokozott érzékenységhez vezethet. A funkcionális hasi fájdalommal járó kórképek hátterében tehát a bél-agy tengely kétirányú kommunikációjának zavara áll, ugyanakkor ez nem szervi, szöveti eltérést jelent. (Dr. Nagy Anikó, 2025)
Milyen tünetek jelentkezhetnek?
A leggyakrabban visszatérő funkcionális hasi panaszok közé az alábbiak tartozhatnak:
- köldök körüli hasfájás – legalább 2 hónapja fennálló, hullámzó intenzitású
- gyomortáji fájdalom, vagy diszkomfort, ami nem mindig étkezéssel összefüggésben jelentkezik
- haspuffadás
- korai jóllakottságérzet
- étkezéshez köthető hasi diszkomfort
- széklet változása (hasmenés vagy székrekedés)
- hányinger, émelygés
- stresszes helyzetben a panaszok fokozódása figyelhető meg
Gyermek gasztroenterológiai rendelésünkön nagy hangsúlyt fektetünk a tünetek részletes átbeszélésére, valamint a pszichoszociális háttér feltérképezésére. Az anamnézis felvétel dietetikussal közösen történik, így már az első találkozáskor igyekszünk az étrendi összefüggéseket is felfedezni, a szükségtelen szigorú diétákat elkerülni.
Mit tehetünk, milyen kezelési lehetőségek merülhetnek fel?
Az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN), a Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) és a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság (MGYGT ) csatlakozásával kampányt indított a funkcionális hasi fájdalom megismerésére. Ennek része az alábbi plakát, amely a kezelési és támogatási lehetőségekre hívja fel a figyelmünket.
Elsődleges szempont a komplex megközelítés. Esszenciális lépés a tünetek enyhülésének, megszűnésének támogatása, hogy a gyermek visszatérhessen megszokott tevékenységeihez. Rendkívül fontos a kiegyensúlyozott étrend kialakítása, ezen belül is a megfelelő rostbevitel biztosítása, szükség esetén alacsony FODMAP tartalmú étrend, amelyben dietetikus kollégáink nyújtanak segítséget. Természetesen a terápia részét képezheti protonpumpagátlók és motilitást fokozó készítmények, székletlágyítók alkalmazása, valamint meghatározott probiotikum készítmények is kedvezőnek mutatkoznak, mint a Lactobacillus reuteri és Lactobacillus rhamnosus törzsek. Ezek mellett, ahogy az ábrán is olvashatjuk azonban kiemelt szerepet kapnak életmódbeli tényezők, a megfelelő alvás, testmozgás és a lelki egészség támogatása is, vagyis a funkcionális hasi fájdalommal járó kórképek kezelése pszichológus, pszichiáter vagy mentálhigiénés szakember bevonása nélkül elképzelhetetlen. (Elsenbruch et al., 2026)
Minden olyan esetben javasolt gyermek gasztroenterológus felkeresése, amikor a panaszok tartósan fennállnak, visszatérnek, vagy a gyermek étvágyát, közérzetét, növekedését és szociális kapcsolatait negatívan befolyásolják. A szülői megérzés sok esetben pontos lehet és ha felmerül a lehetőség, hogy valami nincs rendben, érdemes mielőbb a megfelelő szakorvoshoz fordulni.
Dr. Nagy Anikó (Ed.). (2025). Gyermek-gasztroenterológia. Medicina Könyvkiadó Zrt. .
Drossman, D. A., Chang, L., & Tack, J. (2026). Disorders of Gut–Brain Interaction and the Rome V Process. In Gastroenterology (Vol. 170, Number 6, pp. 1083–1098). W.B. Saunders. https://doi.org/10.1053/j.gastro.2026.02.014
Elsenbruch, S., Ballou, S., Keefer, L., Murphy, T. B., Van Oudenhove, L., van Tilburg, M. A. L., Vasant, D. H., & Levy, R. L. (2026). Biopsychosocial Aspects of Adult and Pediatric Disorders of Gut–Brain Interaction. In Gastroenterology (Vol. 170, Number 6, pp. 1205–1223). W.B. Saunders. https://doi.org/10.1053/j.gastro.2026.02.009
Groen, J., Gordon, M., Chogle, A., Benninga, M., Borlack, R., Borrelli, O., Darbari, A., Dolinsek, J., Khlevner, J., Di Lorenzo, C., Person, H., Sanghavi, R., Snyder, J., Thapar, N., Vlieger, A., Sinopoulou, V., Tabbers, M., & Saps, M. (2025). ESPGHAN/NASPGHAN guidelines for treatment of irritable bowel syndrome and functional abdominal pain-not otherwise specified in children aged 4–18 years. Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition, 81(2), 442–471. https://doi.org/10.1002/jpn3.70070
https://semmelweis.hu/bokayklinika/2024/04/17/a-funkcionalis-hasi-fajdalom/
https://kidshealth.org/en/parents/functional-abdominal-pain.html